Én elmentem dolgozni. Te a segélyért álltál sorba. Ő közben a nagy házban tömte a zsebeit.

Én bejártam minden nap, hogy kicsit jobb lehessen. Te a játékgépbe szórtad a segélyt.

Ő már nem is látott kisembereket.

Én befizettem a csekkeket, hogy ne maradjak el. Te kevésnek érezted a segélyt, felszedted a vasat, fémet. Ő kitalálta, hogy ez nem is akkora baj…

Én vettem gépeket, hogy amire nem futja készen, megcsinálhassam. Te irigykedtél, és a KRESZ táblát is elloptad. Ő azt mondta, hogy húszezerig nem baj.

Én befizettem az államnak. Te ordítottál a segélyét. Ő inkább betömte a szád, csak csend legyen.

Én a munkahelyemre mentem. Te betörtél hozzám és elvitted, amiért megdolgoztam. Ő most is szarik az egészre.

Rohadj meg!